Vár reám egy barát,
Aztán megisszuk a borát
S mint égi mannát
Emelem a kannát
S szűröm a levet
A májam még nevet
Majd kurjongatunk az éjszakán át
(Spárgához indulva 2009 május 29)
…Tankként dübörög a buszon hátra
Az árva mamutlárva
Izgatja keze közét a korom
Mert fekete tőle a mamut-köröm
Még egyet riszál
Aztán leszáll
Mamutunk szertelen
S ekkor ott terem hirtelen
Egy színeket keverő
Kárpitos heverő
Mamut már álmos, aludni igyekszik,
Látja a bútort, most aztán lefekszik
Ha ott van egy heverő, Mamutra ne hallgass
A kárpitra hever ő, a súlya hatalmas
Így lesz ott szanaszét, beton, mamut, lécek,
Ezen agymenés így
nem happy enddel ér véget
(A buszon, ugyanakkor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése