s
Tiltott dalban énekellek
Számba venném csábos melled
Körém húznám izmos combot,
Úgy nyomnálak, mint a gombot
Hajnalfényig együtt Veled
Ajkaidba súgnám Neved
Majd szertefoszlok, mint egy álom
s jövök másik éjszakákon
...
Húz hozzád valami, mit szeretek, érzek
Az éjközi szócsaták, s az intimebb részek
Egyszer rég, majdnem, s az úgy utált mégse
Életem egyik, hülye tévedése
Bár a milyen lenne álma bizserget titokba’
De csak jobb lenne meztelen, a fenekedet fogva…
A volt, a lesz, a talán, s megannyi varázslat
Láttalak reggel, s azóta kívánlak
...
A rakpart alsó kövén ültem
S mint oly sokszor, most is meghülyültem
Az emberek unalmasak, s szürkék
-Híg lé a lelkük, már oly sokszor leszűrték-
Az élet látszatát lopják, mint a szarkák
Éhes voltam, ez volt a feladat
Megettem két sáskát, meg néhány nyers halat
S kiittam mellé a Dunának vizét
-Nyeltem vele horgászt, meg néhány kis izét-
S hogy csillapítsam vesém lázát,
Teleengedtem egy kínai vázát
S hogy szebb legyen hasamban, e végső hal-álom
A gitárom fogom, s percben is darálom
Rest In Peace, Béke pikkelyedre
Most, hogy ezt is tudod, nyomás a helyedre!
Letettem a gitárt, megfogtam a tollat
-támad a szemét, az arcom felé tolat-
Fogtam egy papírt, tisztát és fehéret
-méretét nem tudom, ha érdekel, leméred-
S végigjártam sorban, mint a kórházi folyosót
A rohanó időnek e szombati folyását
Ránéztem, láttam, s tetszetek a színek
Hát mutassunk meg, gondoltam, most már valakinek
Arra jött egy lány, a szeme, haja barna
A blúz kicsi volt hozzá, hogy a mellét eltakarja
Arcába néztem, láttam szemében a lángot
-Na meg a szoknyát, mi izmos lába körül lengett-
-Közel megyek hozzá, amennyire csak enged-
Elkapott az örvény, s magába rántott
-S csináltunk a sorssal még néhány kacifántot-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése