Kell lennie (vers 2004)

(Archív 2004ből)

Kell lennie egy pillanatnak,

Mikor értelme van újra a szavaknak

Mikor az emlék testté változik,

És elém küldi azt a Valakit

Mikor segít újra az Élet

És nem szakít el Téged

Tőlem, sem engem Tőled

És újra szárnyaim nőnek.

Mikor toll ugrik újra a kezembe,

Sorra jutnak az eszembe

Dallamok. És ez jó dolog

Egy kicsit majd jobbá változok.

Hogy nem lesz pénzem?

Na és? Nem kértem,

Házakat, kocsit, palotát,

Csak mindennek a legjavát.

Legyen tele a fazék, és a szekrényben valami.

A hűtőben pár sör, mit ki lehet bontani.

Legyenek könyvek, hangszerek,

Meg pár idevaló szerkezet,

Legyen ceruza, festék, ecset,

És még egyszer húrok, hangszerek.

Pár ruha a fogason, egy strapabíró bakancs,

Meg jó nagy hangfalak, ha decibel a parancs.

Cédék, kazetták lemezek,

Azt hiszem, ennyi már elég is lehet.

EFOTT-ra, Szigetre legyen egy kis pénzem,

És a kocsmában is tudjam állni a részem.

Nem kell bankbetét.

Sem gyár, ami hozza lét.

Csak csináljam azt, amit szeretek

S onnantól mindenen nevetek.

Hogy ehhez miért kellesz?

Magában ez miért nem teljes?

Mert ez így, bár a tökély, csak a forma.

Az egésznek csak a felét alkotja

Itt bent. A szín? A szín az Te vagy

Bár kimondani ezt nem szabad.

Vagy miért is ne? Elég volt! Nem csapom be magam!

Bár hiányod így ott lüktet agyamban.

S emléked itt, a mellkasomban bent.

Bár már rég vége, de még nem pihent.

Hogy ez mit jelent? Nem tudom, tényleg.

Vagy hogy hülye vagyok, vagy hogy Téged…

Na hagyjuk. Ha eljön az idő, folytatom

Tán lesz még rá alkalom.

Ha nem… Az egy másik történet

De ez egy mese! Csak jól érhet véget

2004 . 01.21

Esőtündének

Vöv