Hogy is volt az a kígyóval?

Egyébként a Bibliai teremtéstörténethez is lenne egy-két szavam. Ismert a sztori, Isten megteremtette Ádámot és Évát, nekik adta a paradicsom minden zugát, egy kivételével, és így szólott hozzájuk. „szaporodjatok, sokasodjatok és népesítsétek be e földet” ,majd dolgát jól végezve megérdemelt pihenését töltötte valami égi pihenőhelyen, vagy hatalmas zöldág-bulit rendezett egy jó nagy felhő szélén, esetleg valami nagy monstre-fesztivált. Ekkor a kígyó, a szemét, rávette Évát- mindig a nőkkel van a baj- ,hogy egyen a tudás fájából, és az megtette. Hogy mire vehette még rá, azt talán most hagyjuk. Éva pedig adott Ádámnak, és kinyílt a szemük, látták, hogy meztelenek, elbújtak, és kiderült a turpisság. Ezután felmondták velük a bérleti szerződést. Mint mondtam, ez a történet ismert része, ám használjuk csak kicsit a fejünket! „Sokasodjatok, szaporodjatok, népesítsétek be a földet” és „észrevevék, hogy meztelenek”. Nem üti ez egy kicsit egymást?

Elmondom, én miként is látom ezt a dolgot.
Az Úr megteremtette- pardon, megteremté- az embert, hogy sokasodjon, stb stb. Mikor kipihenten visszatért, azt látta, hogy nemhogy népesítenének, ezek a balfékek, még azt sem vették észre, hogy MEZTELENEK!!! Átgondolta a dolgot, és bizonyára hamar rájött a probléma okára. Kicsit túlzásba lett véve a naivitásfaktor, nyilvánvaló. Igen ám de egy ilyen despotikus társadalomban helyrehozhatatlan károkat okozna, ha a legfőbb Vezető hirtelen odaállna, és csak egyszerűen kijelentené, hogy bocs, gyerekek, azt hiszem, hibáztam egy kicsit. És minthogy az embert az égiek hasonlatára alkotta, bízvást hihetünk benne, hogy hatalmi harcok, lázongások törnének ki, megalakulnának az angyalpártok, és kezdődne a trónviszály, Valahogyan úgy, mint itt lent, márpedig az sehogy’ sem lenne jó.

Ekkor a kényszerű helyzetet felismerve, ráébred, hogy nincs mese, itt bizony bűnbakot kell találni, mert ezek, ezek így nem népesítenek, pedig milyen jó is az! Tehát, hivatta a helyi titkosszolgálat vezetőjét kivel már több kényes kérdést is sikerült megoldaniuk, és imigyen szólt hozzá.
-Figyelj ide, kígyó barátom, egy nagyon bizalmas ügyben fordulok hozzád.
-Mondjad bátran!- felelte amaz.
-Nézd, szóval ugye itt vannak ezek a teremtmények, az emberek, talán már hallottál is róluk.
-Valóban. Az a két kétlábú ott a paradicsomban, azt hiszem.
-Igen, rájuk gondoltam. Szóval az igazság az, hogy, hogyan is mondjam, nem kertelek, tehát, kicsi hiba csúszott a dologba.
-Hiba???- Kérdezte a kígyó. –Az meg hogy’ lehet?
-Hát tudod, mondtam nekik, hogy szaporodjanak, meg minden, ahogyan azt kell, de ezek a balfácánok még azt sem vették észre, hogy meztelenek. Ezt valahogyan elfelejtettem betáplálni a fejükbe.
-Akkor semmi baj- felelte rögvest a kígyó.- Tudod, ott a fa, az az izé, a tudás fája vagy mi a bánat. Harapjanak, és olyat szaporodnak, hogy öröm lesz nézni. Legalábbis néhányunknak, azt hiszem.
-Nos igen- felelte az úr- De tudod, az itteniek képmására teremtettem őket, és azt gondoltam, nem baj ha nem mindenben ugyanolyanok, így...
-Megtiltottad. Igen teljesen világos a dolog. Nem is tehettél mást. Á, értem! Vissza kellene vonni , de azt hiszem, akkor számolni kell némi presztízsvesztéssel is.- gondolkodott hangosan a hüllő.
-Így van, jó a logikád, ezért is kérettelek. Bár az esély nem sok rá, de nem akarok megkockáztatni semmit, ami a politika megjelenését okozhatja. Ez a mennyország még, egyelőre.
-És hogyan tudnék itt segíteni?- tért a lényegre szemöldökét felemelve a kígyó.
-Vedd rá őket te, hogy egyenek, és végre kezdjenek valamit egymással.
-Hmm. Bűnbakot kell játszanom? Nem sok ez egy kicsit? Utálni fog mindenki itt fent és azt hiszem, lent sem leszek túl népszerű.
-Ami az idefentet illeti, azt hiszem, igazad van, néhány ezer évig valóban nem lesz tanácsos itt élned, de a lentiek, szerintem könnyedén formálhatók. Egészen otthonos lesz egy ideig ott neked. Különösen a XIX, XX. században, tudod, csajok, egyszerre akár több is, buli, zene, pia meg ilyenek. Kicsit kimozdulhatnál innen. Persze lesz pár időszak, mikor elcsesznek mindent, vagy a vallás, vagy az üzlet, vagy a politika megpróbálja átszőni a jó dolgokat, de a köztes időszakokat nagyon fogod élvezni. Ha meg túl forró a helyzet, kimenekítünk. Addigra az itteniek is lenyugszanak talán. Viszont ha itt is elkezdődik a huzavona, nem hiszem, hogy jól éreznéd magad. Bár én sem, sőt, senki sem. Egyébként, ha megnyugtat, nem csak a te neved lesz a sárban, nézd majd meg az állítólagos szolgáimat, mit művelnek majd nevemben. De végső soron ez múlandó, mi meg nem. Tudom, nem könnyű, de azt hiszem, nem tudunk mást tenni.
Így történt hát, hogy a kígyó elvállalta a feladatot, rávette az asszonyt, hogy egyen a gyümölcsből, megőrizve így a mennyei békét. És tulajdonképpen nem mulatott rosszul. Például a 60-as, 70-es években határozottan jól szórakozott szabadságot és jókedvet szerető természete, de máskor is mindig talált valami jó helyet a Földön, ahol jól tudta magát érezni. Kicsit csodálkozott, hogy az emberek miért nem teszik ugyanezt, hiszen a lehetőségek-a hallhatatlanságot természetesen kivéve- ugyanúgy megadattak nekik is , de aztán „hagyjuk, hülyék” , gondolattal megvonta a vállát-ha éppen emberalakot öltött- és kinyitott egy újabb üveg sört.